Az ATV csörlő a csörlő család tagja; A felhasznált hajtóerő típusa alapján a csörlők hat fő típusba sorolhatók:
1. Elektromos csörlő: Ez a csörlőtípus a jármű saját elektromos rendszeréből nyeri az energiát. Elsődleges előnye, hogy a jármű leállított motorja mellett is nagyrészt működőképes marad. Ez különösen előnyös nedves környezetben; Ezenkívül a telepítés egyszerű, lehetővé téve a több pozícióban történő felszerelést és a gyors áthelyezést.
2. TLT csörlő: Ez a csörlő a jármű osztóházának teljesítményét használja fel energiaforrásként. Folyamatosan jelentős húzóerőt képes létrehozni, hosszú működési időt biztosít, és többirányú húzást tesz lehetővé. Az optimális választás katonai járművekhez vagy nagy-teljesítményű{5}}terepjárókhoz. Ez azonban a motor teljesítményétől függ; következésképpen, ha a motor meghibásodik-víz elnyelése vagy egyéb problémák miatt,-vagy ha az osztómű elveszti a csörlő hajtási képességét, az egység működésképtelenné válik.
3. Hidraulikus csörlő: Ez a csörlő a jármű szervokormány rendszeréből nyeri az erejét, és a szervokormány-szivattyút használja a szükséges erő létrehozásához. A telepítés kényelmes; sőt, mivel a külső rögzítőelemek nagyrészt szabványosak, az egységek gyakran akár a helyszínen is cserélhetők. Vonóereje valahol az elektromos és a TLT csörlők közé esik, és rendkívül ritka a túlmelegedés. -A TLT csörlőhöz hasonlóan-a működéséhez motorerőre van szükség; Ha a szervokormány meghibásodik, a csörlő használhatatlanná válik.
4. Kerékcsörlő: Ez egy viszonylag új típusú csörlőrendszer, amely hajtóerejét közvetlenül a jármű kerékagyából nyeri. Rögzítése a hat rögzítőcsap közül négy használatával történik, amelyek általában a legtöbb -terepjármű kerekén találhatók. A beszerelés és eltávolítás rendkívül egyszerű; az egység könnyű, megfizethető, és képes előre és hátrafelé egyaránt húzóerőt kifejteni. Mivel azonban az erőkifejtés pontja a kerékagyon,-viszonylag alacsony helyzetben- található, bizonyos speciális körülmények között alkalmatlan lehet a használatra; továbbá a működéséhez motorteljesítményre van szükség.
5. Elektromos és kézi csörlők: A kézi csörlők működését emberi fizikai erőfeszítés{1}}teljesíti, hosszirányú vagy forgó mozgások. Az emberi erő eredendő korlátai miatt az ilyen csörlők által keltett húzóerő jellemzően szerény.
6. Pneumatikus csörlő: Ennek a típusnak a felépítése és működési elve hasonló a hidraulikus csörlőéhez, azzal az egyetlen különbséggel, hogy az energiaforrása sűrített gáz, nem pedig hidraulikus folyadék.
A tervezett alkalmazásuk alapján a csörlők további kategóriákba sorolhatók, mint például ATV-csörlők,{0}}terepjáró csörlők, teherautó-csörlők, ipari csörlők és mások. Egyes iparágak sajátosságaitól függően vannak olyan osztályozások is, mint a vízálló csörlők és a robbanásbiztos csörlők.
